Szimike első napja nálunk, és az első látogatás az állatorvosnál
Osszd meg másokkal is!

Izgatottam sétáltunk haza akkori barátommal, Zsoltival a lila macskahordozóval a kezünkben, melyben az akkor kb. 6-7 hetes cirmos kiscicám lapult. Szerencsére közel laktunk, pár utcányira, úgyhogy a kb. 8-10 perces sétát pár halk nyávogással átvészelte a kis jövevény. Így kezdődött Szimike első napja nálunk.
Szimike első napja az új otthonában
Amikor megérkeztünk 2 szobás panel otthonomba, a kis szobába, az akkori lila falú hálószobámba vettük az irányt. A macskahordozót letettem a padlóra és óvatosan kinyitottam a rácsos ajtaját, melyen bátortalan léptekkel kitipegett Simao.
Furcsa dolog egy lánytól tudom, de akkoriban nagy focirajongó, fociszurkoló voltam. Különösen az akkori portugál válogatott focicsapatért rajongtam, és nekik szurkoltam minden nagyobb futball eseményen. Természetesen volt kedvenc játékosom is a csapatból, még pedig Simao Subrosa, az egyik csatár játékos az akkor még ifjonc Christiano Ronaldo mellett.
Habár a kis szőrpamacs, akit hazahoztam nőstény cica volt, én mégis kedvenc férfi focistámat ihletve Simao-nak neveztem el(ejtsd: Szimaó). Talán tudat alatt amiatt, mert az én drága kiscicám is ugyanolyan fürge, futkározós, kicsit “agresszív játékos” volt, mint névadója
Szóval a kis Simao első nálunk töltött napján kicsit bátortalanul de körülnézett új birodalmában, majd talán a nagy stressz és izgalom miatt, amit az új környezet okozott, megpihent az egyik plüss macim lábai között. Biztos hiányzott neki az anyukája meleg bundája, “ölelése” is.

Utána mindent érdeklődően megvizsgált, felfedezte a konyhát, és persze a kikészített macskatáljait is. Ügyesen felfedezte az előszobában kihelyezett macskaalom tálat is, és sikeresen használatba is vette hamar.
Mivel még picike volt, nem tudott egyedül felmászni se az ágyra, se a kanapéra, de ebben segítettem neki, hogy így még jobban megszokja az én és az otthonunk illatát is.
Este végül a kiszemelt plüs maci mellett aludt el, de a következő napokban már jobban megnyílt, és előszeretettel bújt bele a nyakamnál a hajamba, és így aludtunk (ez a szokása élete végéig megmaradt)

Létezik olyan, hogy macskahoroszkóp?
Sajnos nem emlékszem pontosan milyen napon, dátumon hoztuk haza Simaot, valamikor 2010 májusában az biztos. A pontos születési dátumát se tudtuk (kb. valamikor márciusban születhetett). Tekintve a körülbelüli életkorát és vadabb, akaratosabb természetét (aminek később otthon is tanúi voltunk..) abban biztos voltam, hogy ha létezik olyan hogy macska horoszkóp, akkor ő tutira Kos 🙂 Ezért önhatalmúlag, a kos csillagjegyét figyelembe véve Március 27-ét határoztam meg neki, mint hivatalos születésnap.

Első látogatás az állatorvosnál
Mint felelős, újdonsült macskatulajdonos, mindenképpen terveztem Simaot állatorvoshoz vinni. Még akkor eléggé rutintalan voltam ebben, elvégre előtte sosem volt házi kedvencem otthon.
Az első állatorvosi vizsgálatot a hazavitel után pár napon belül, egy pénteki napra időzítettem. Szörnyű napom volt aznap a munkahelyemen, nagyon stresszes volt a munka, úgyhogy kissé feszülten, de munka után délután 5 óra körül útnak indultam a tőlünk pár utcányira lévő állatorvosi rendelőbe. A cél az volt, hogy Simao megkapja az első oltásait, illetve megnézzék hogy minden rendben van-e vele.
Kis várakozás után behívtak minket, ahol az idős állatorvos bácsi megvizsgálta az én kis drágámat, akiről kiderült rögtön: fülrühes! Nekem eddig abszolút ez fel sem tűnt, a macskán sem láttam, hogy különösebben vakarná, piszkálná a fülét! Szóval meglepetésként ért ez a diagnózis, de a doktor megnyugtatott, hogy ezt gyorsan és hatékonyan lehet kezelni.
Na itt tört el a mécses! Az állatorvos ugyan gyengéden, de határozottan, az asszisztense segítségével elkezdték kitisztítani Simao füleit! Valami folyadékot fecskendeztek be neki a füleibe, és fülpiszkáló szerű pálcika segítségével kapargatták ki a benne lévő rüheket! Azt hittem a szívem szakad meg! Szegény kiscicám úgy visított, nyávogott a kis vékonyka hangján, hogy kint a váróteremben biztos azt hitték, éppen nyúzzák a macskát!
Szörnyű volt hallgatni és látni, ahogy sír és vergődik szegény, és ott, abban a pár percben, az egész aznapi stressz és az ott látott-hallott cicám kétségbeesett nyávogása miatt kitört belőlem is a sírás! Tudjátok, az a fajta sírás, amikor egy ideig magadban tartod a bánatodat, a feszültséget, de egyszer csak eljön az a pont, amikor akaratlanul is ez kifakad, és nem tudod visszatartani.
Az állatorvos persze nyugtatni próbált engem is, és a macskát is, és tényleg pár perc alatt ez a fültisztító procedúra végére ért.
Ezt követően megkapta az első két kötelező oltását (ezeket már meg se érezte), valamint féreghajtót, és kitöltötték az orvosi kiskönyvét.
Mondanom se kell, a hazafele utat is végigbőgtem… a feszültség még mindig bennem volt, de szerencsére mire hazaértünk, már jobban éreztem magam.
Hazaérésünk után Simaoval a szokásos hajambafekvős pózt felvettük, és együtt pihentük ki az első, állatorvosnál tett kalandot.
Az egyik oltás második adagjáért ha jól emlékszem két hét múlva mentünk vissza, szerencsére az már flottul ment, és a fülrühessége is teljesen meggyógyult.
Osszd meg másokkal is!







